HTML

Épületenergetika

Épületenergetikáról, minőségtanúsítványról, energiatakarékos építészeti megoldásokról

Friss topikok

Archívum

Hőszigetelés 1. hőszigetelő anyagok

2012.02.09. 10:03 epuletenergiatanusitas

Mostanság ádáz harc dúl a gyártók között, akik sulykolják a különféle előnyöket, mindig a saját terméküket preferálva. Volt már kőzetgyapot-gyártó alkalmazástechnológusa által  bizonyítva, a polisztirol éghetősége, illetve ennek végletekig dramatizálása némi csúsztatásokkal súlyosbítva és hasonló egetverő marketing fogások. A polisztirolt gyártó szövetség ezt visszautasította, némi ellentámadással, érthető módon.

Mielőtt olyan helyzetbe kerülnénk mérnökként, hogy a szakmai véleményünk PR fogássá kicsinyesedik, úgy gondolom ezeket a félinformációkat és nyilvánvaló csúsztatásokat jó lenne a rendes szakmai mederbe terelni.

Első és legfontosabb szempont, hogy olyan nyilatkozzon különböző anyagokról, akinek nem áll érdekében valamit preferálni. Ez egy általános jogelv, hiszen az építés minden szakaszában van összeférhetetlenség, akár engedélyezési, akár építési szakaszról beszélünk. Miért éppen ez lenne a kivétel?

Kezdjük tehát a két hazai fő csoporttal:

1. Polisztirol

2. Kőzetgyapot

A polisztirolnak  számos fajtája és azon belül is többféle felhasználáshoz igazítható típusa van. Fő irányvonalat a zárt cellás és a nyílt képviseli. Az előbbi drágább, ám nedvességhatásra nem érzékeny, utóbbi jóval olcsóbb, itt a nedvesség viszont csökkenti a hőszigetelési értéket.
Kiválasztásánál nem csak a gyártói utasítás a döntő, hanem épületszerkezeti tervezés is, ami nagyban csökkentheti a bekerülési költségeket.
A polisztirol nagy előnye a kőzetgyapottal szemben, hogy olcsóbb, és könnyebb, amiről sok kőzetgyapot-gyártó cikkben nem hallhatunk, illetve lényegesen egyszerűbb bevakolni. Párazáró tulajdonsága lehet előny, illetve hátrány is, nem feltétlen a gyártmánytól sokkal inkább a szerkezettervezőtől függ. A páradiffúziós hatás, tehát a szerkezetben történő vízgőz mozgás tanulmányozása egy külön téma, külön számítási módszerekkel.

Egy dolog azonban biztos: megfelelően megtervezett falakon nem ördögtől való és nem is felelőtlen polisztirolt alkalmazni, hiszen a gyártók ebben az esetben vették a fáradtságot, hogy megfelelő rétegrendi minősítéseket beszereztek, amivel teljesíthető az engedélyezési szakaszban megkövetelt értékek.

A súly miért számít?

Mert a falra valahogy fel kell helyezni a szerencsétlen táblákat, amire négyzetméterenként 3-5-8 kg vakolat is kerül. Tehát nem mindegy sem hőhidasság, sem tartósság szempontjából a rögzítés minősége és mennyisége. Mondjuk egy nehéz hőszigetelő anyagot hiába teszünk fel a falra, ha nem a tűz, hanem egyszerűen a szél tépi ki a rögzítési pontoknál. Ezt természetesen méretezik.

A hőhíd pedig a hirtelen eltérő hőmérsékletű felülettel párosul, tehát a hőhíd tekintetében nagyobb hőveszteséggel, rosszabb hőszigeteléssel kell számolnunk. Polisztirol hőszigetelésnél az átlagos dűbelezéssel ez 6 db  dűbel négyzetméterenként, amely valamelyest rontja a hőszigetelési értéket, természetesen számolható mértékben. Ebben nincs különbség a kőzetgyapottal összehasonlítva, ott is dűbellel történik a mechanikai rögzítés, a dűbel pedig nagyobb igénybevételnek van kitéve, hiszen nagyobb a szigetelés súlya is.

Összefoglalva a polisztirol hőszigetelés semmiképp nem rosszabb, nem kompromisszumos megoldás a kőzetgyapottal szemben, hozzáteszem tervezéskor a hozzáértő mérnök megbízása alapfeltétel.

Mi mennyire öko?

A kőzetgyapot mint ahogy a neve is hordozza ásványi szálak levegővel történő fúvatásával szálasított szigetelés. Természetesen egy követ megolvasztani nem kis energia. A polisztirol kőolajszármazék, a gyártók leirata alapján többnyire újrafelhasznált olajból.
Tehát amiből kevés van újrafelhasználjuk. Mindenki eldöntheti melyik kevésbé vagy inkább jó a környezetnek. A tény viszont, hogy jobb hőszigetelés, kevesebb fűtés, alacsonyabb felhasználása az erőforrásoknak.

Madarak és egyéb támadóforrások:

Elszomorító, de láttuk a madarakat befészkelni a polisztirol falakba, a lábazaton elhelyezett zártcellás lapokat az egér sem veti meg, tárolásuk is emiatt problémás. A kőzetgyapot esetében madaras történetet eddig még nem hallottam, azonban egér és különféle rovarok szeretnek beköltözni, mert ugye meleg van. Írják, hogy szúrja az állatokat, amiatt nem kedvelik, de igazából nem foglalkoznak ilyesmivel. A kitin páncél meg a szúrás ellen is véd. Ezek a félig szintetikus anyagok a többi főként természetes hőszigetelő anyaghoz képest mindenképpen kevésbé vonzzák a különféle állatokat, de azért így is előfordulnak balesetek.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: hőszigetelés polisztirol épületenergetika kőzetgyapot épületenergiatanúsítás

Cél

2012.02.08. 17:13 epuletenergiatanusitas

A blogot azért indítottam, hogy a mostanság tapasztalt dezinformációkat megpróbáljuk helyére tenni, segítve ezzel az energiatakarékosság fejlesztését építészeti és társadalmi szinten is!

Szólj hozzá!